Áspis, kerekes, (jobbról balra köröket rajzolunk a tenyérbe)
Úti füves, leveles, (4 levelű lóherét rajzolunk a tenyére)
Bíbola, bíbola, (erősen megsimítjuk kétszer belülről kifelé a tenyerünkkel a kis tenyerét)
Pacs, pacs, pacs! (Háromszor belecsapunk a tenyerecske közepébe)
1. Áspis - a dns fonál, felülnézetből (összetekeredett kígyó). A teremtés 1. "Egy" állapota, a kezdet szimbóluma.
2. uti füves: növényesedik, nő,mozgásban van, (ezért "uti", előbb egy, majd kétszikű) kileveledzik. A teremtés 2-ből 4-re lépő állapota, aminek felülnézeti képe a 4 levelű lóhere. Ez egyben a pillanatnyi diagnózis maga! Ugyanis a teremtés 4. állapotában egy 4 szirmú virág felülnézeti képét kapjuk, ami állapotszerűséget és már nem növekedést jelöl... de ott van benne a pont! A "termő", ami kívülről az új élet hordozására alkalmas. Itt viszont egy mag nélküli, azaz terméketlen végállapotot vázoltunk fel... tehát a fejlődés, az élet továbbvitele megrekedt. Erre mi a megoldás?
3. A 4 szirmú de magtalan virágot mintha szabályosan meg akarnánk nyújtani, két (egymásra merőleges) irányban... azaz dinamizálni próbáljuk... és közben mit mondunk? Bíbola - BBL - B azaz rovással X. Előző bejegyzésben kifejtésre került... pontosan a magból 4 irányba kirobbanó élet jele... ez hangsúlyozódik, azaz kétszer szerepel. B B L. Babilon. Bél. Béla.. A teremtő felé vezető függőleges irány.... tehát vízszintes irányban is tágítjuk és függőleges irányban is növekedésre serkentjük az új életet...
4. Majd belevarázsoljuk a közepébe a magot, belecsapván a tenyér közepébe. Pacs... Pacsa. Hazánban a legerősebb gyógyító energiával rendelkező földrajzi hely, Pacsa falu határában van. Az indián területeken a legerősebb gyógyító pontokat szintén ezzel a névvel illették. (Valószínű, hogy ha keresnénk, Pécsen is találnánk hasonlót.)
Ezt a mondókát el lehet játszani anélkül is, hogy tudnánk mit teszünk. De aki olvassa ezt a bejegyzést, annak tudnia kell, hogy mit csinál és hogy csinálhatja ezt úgy, hogy valóban a gyermek egészséges fejlődését segítse elő! Tehát:
- Kezdés előtt: belső csendben, belső szemünkkel a homlokközépre tekintve kérem a Jóisten segítségét (vagy bármely szellemi segítőnket, Krisztust, Szűzanyát, Angyalokat... bárkit) és a pacsai őrző lelket, hogy küldjenek áldó energiát számunkra, és segítsék gyermekünket a további fejlődésben. Kérjük, hogy a korona csakrán át fogadhassuk be és két tenyerünkön áradjon ki.
- Egyik tenyerünket helyezzük a gyermek tenyere, kézfeje alá, a másikkal pedig kezdjük el a "játékot". Közben a két tenyerünk között árad az energia. Maradjunk végig ebben a koncentrált, de persze vidám, játékos állapotban.
- A játék végén a belső csendben köszönjük meg az égiek segítségét!
jól meg sóztam, (szórjuk a tenyerünkből a "sót")
meg is paprikáztam. (hasonlóképp folytatjuk)
Ábele, bábele, ham! (befelé simítjuk kétszer a tenyerét, majd belecsapunk.)
1. A borsó a teremtés 2. fázisának gömb szimbóluma. Két fél összekapaszkodásának a jelölője. Ezt az "egy"-ből indítjuk, a kezünk körözése által. (A főzés a teremtés szimbóluma.) Tehát 1->2.
2. Jól meg sóztam, paprikáztam. A só Tejútszimbólum. A paprika tűzenergia szimbóluma (P.R.; piros, pirkad, parázs, pörköl, pirul, párol, pirít). Mielőtt a borsó "elkészült" meg kellett sózni, paprikázni. 1->2.
3. Itt ezúttal nincs szó fennakadásról, itt a teremtés természetes folyamatának segítése a cél... ez a megelőzés. Magyarul: hogy ne maradjon a virág mag nélkül, mint a fentebbi esetben. Itt a Bél, a bábeli torony (!), mely valóban Isten felé mutat. (Ne feledjük, Ábel volt a testvérpár azon fele, ki Istennek kedves életet élt.) 2->4. Végezetül itt is belecsapunk a tenyerébe, belehelyezve az életmagot.
Hasonlóképp végzendő, mint a másik mondókás játék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése