Nimród a Földön

Nimród vagy Ménrót, ez az első kérdés. Van, aki így teszi föl: Khám-Kus-Nimród vagy Jáfet-Tana-Ménrót? Krónikáinkban sem egyértelmű a válasz. Persze, ki akarna az "elátkozott" Khámi nemzetség sarja lenni? Csakhogy nem mindegy, hogy miként olvassuk a krónikát, miként az Ószövetséget és miként azokat az apokrif héber iratokat, mik róluk szólnak. Hogyan értelmezünk egy mesét, mely úgy kezdődik, hogy volt egy öreg király, s annak három fia? (...) A legnagyobb ment először, de nem járt sikerrel. A középső követte, de ő sem járt szerencsével. Mindig a legkisebb királyfi győz a mese végén. Kérdem újra, tudjátok mit jelent ez? Nem 3 fiúról szólnak e mesék, hanem egyetlen fiúnak háromféle viselkedésmintájáról, pontosabban fejlődési útjáról. A legnagyobb még aranyszőrű paripát választ, a középső már ezüst szőrűt, a legkisebb viszont már tudja - mert megpróbálta -, hogy csakis a gebével érhet célba, mert ő a táltosparipa.

Így forduljunk a fenti kérdéshez is. N-M-R-D és M-N-R-T teljesen azonos.  De kezdjük az elején:

Noé fiai, akik kijöttek a bárkából, Szem, Kám és Jáfet voltak. Kám Kánaán atyja.
Ter 9.19Ezek hárman voltak Noé fiai, és tőlük származott a föld egész népessége.
Ter 9.20Noé, a földműves, szőlőt kezdett telepíteni.
Ter 9.21Amikor bort ivott, megrészegült és meztelenül feküdt sátrában.
Ter 9.22Kám, Kánaán atyja látta apja meztelenségét és elmondta két testvérének.
Ter 9.23Akkor Szem és Jáfet fogták a felöltőt, mindketten a vállukra terítették, háttal bementek és betakarták apjuk meztelenségét. Arcukat elfordították, így nem látták apjuk meztelenségét.
Ter 9.24Amikor Noé fölébredt részegségéből és megtudta, mit tett vele legkisebb fia,
Ter 9.25így szólt: "Legyen átok Kánaánon, legyen a legkisebb szolga testvérei között."
Ter 9.26Azután ezt mondta: "Áldott legyen az Úr, Szem Istene és Kánaán legyen a szolgája.
Ter 9.27Isten adjon tág teret Jáfetnek, lakjék Szem sátraiban, és Kánaán legyen a szolgája."

Kám az egyetlen, ki mindig a "fiával" szerepel: Kánaán atyja. Mit nevezünk Kánaánnak? Egy termékeny területet, az élet bölcsőjét. Tejjel-mézzel folyó Kánaán, mondták a Kárpát-medencére is, utalva a teremtett világ gazdagságára. Ez a kánaáni minőség, mely minden alkalommal Kám neve mellé van rendelve. Nézzük a történéseket:
Noé bort ivott, megrészegült és meztelen feküdt, majd ébredése után "megtudta" mit tett vele kisebb fia és menten átkozódni kezdett. Szó szerint értelmezve elég fura a dolog. De akkor mit jelenhet mindez szimbolikusan. A szőlő telepítése, a szellemiség gyarapítását jelenti. Mikor ennek kiáradó javaiból mértéktelenül fogyasztott, megrészegült attól, amit átélt... s előbújtak belőle valós vágyai, rejtett negatív tulajdonságai. Ezt látta meg a legkisebb fiú, majd betakarta apját (egy felismerésből adódó fejlődés: azt teszi, amit az ószövetség által nyújtott értékrend elvár tőle, noha ő születésétől fogva fölötte áll ennek). Mikor Noé "magához tért", megtudta mit látott fia, ezért annak fiát (saját unokáját Kánaánt) az ő "fejlett" viselkedésmintáinak (nagyobb testvérei) szolgálatába állította. (Vagyis az ószövetségi értékrend követésére kötelezte.)

Még csak Nimród felmenőinél tartunk, s máris mennyi útja lehet az értelmezésnek. Én maradok tovább a népmesei úton, minthogy Nimród tettei csak így értelmezhetők a helyükön. Ne feledjük el, hogy maga az Ószövetség csak párszor említi nevét, tetteiről héber apokrif iratok (pl.:Szefer HaJasher (az Igazak könyve) szólnak bővebben... innen nézve érthető módon erős negatív beidegződésekkel.

Kám fiai: Kus, Micrajim, Put és Kánaán.
Ter 10.7Kus fiai: Szeba, Havila, Szabata, Ráma és Szabteka. Ráma fiai: Szeba és Dedán.
Ter 10.8Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a földön.
Ter 10.9Nagy vadász volt az Úr előtt. Innen a szólás: Nagy vadász az Úr előtt, mint Nimród.
Ter 10.10Uralma kezdetben kiterjedt Bábelre, Erekre, Akkádra és Sineár földjén minden városra.

Nimród neve elkülönítve szerepel Kus fiaitól. Ezt egyesek azzal magyarázzák (Jasher után), hogy Nimród Kus időskori gyermeke, ki más anyától született, mint testvérei. Több forrás óriásnak tartja. Mivel a férfiági leszármazást tartják számon, nem derül fény anyjának kilétére. Vélhetően Nimród szeplőtlen fogantatással született, közvetlen atyai beavatkozással. És éppen ezért nincs jelentősége a kusita népek fekete rasszjegyeinek... mivel ez a külön kezelt "Fiú", Isten gyermeke. "Nagy vadász volt az Úr előtt"... és itt kezdik el a zsidó hagyományban besározni nevét, ugyanis így is fordítják: az Úr ellen. Pedig maga Jasher írja: " Levadászta az állatokat és oltárokat épített és feláldozta az állatokat az Úrnak." Nem öldököl, nem éhségét csillapítja, hanem egyfajta Isteni rendet kezd megvalósítani. Erről bizonyosságot nyerhet bárki, aki fölnéz az éjszakai égboltra... ott vannak az ő oltárai, s egész működő életműve. Aki tud magyarul, tudja, hogy az állat és állapot szavunk szoros egységet alkot. Mit tesz Nimród az égen? Az állatövi tizenkettes körén áll, s íjával a Bika irányában "levadássza" az élet 12 stációját. Úgy tűnik ő léptette életbe ezen égi rendszert. (Érdekes, hogy Jézus, ki ugyanígy, szeplőtlen fogantatással született, az utolsó vacsorán ismét működésbe hozza, megerősíti az állatövi rendszert az "új szövetségben." Azt már írni sem merem, hogy ő is a zsidó papság tevékenységével szemben kell megtegye ezt.)

Nem csoda hát, hogy ő volt az első uralkodó a földön! Mit uralt? A változó idő spirális forgását... az életet. Honnan eredeztetik erejét?

„Azok a bőrruhák, amelyeket az Isten Ádámnak és a feleségének készített, amikor kiűzte őket az (édeni) kertből, Khúshoz kerültek. Ugyanis Ádámnak és a feleségének a halála után Énok, a Járed fia kapta meg a bőrruhákat, és amikor Énok elragadtatott, akkor ő odaadta ezeket a fiának, Matuzsálemnek. És Matuzsálem halálakor Noé megfogta a bőrruhákat és bevitte azokat a bárkába és azok ott voltak vele egészen addig, amíg el nem hagyta a bárkát, és amikor elhagyták a bárkát, Khám ellopta ezeket a bőrruhákat az apjától, Noétól és fogta azokat és elrejtette azokat a testvérei elől. És amikor Khám az elsőszülöttjét, Khúst nemzette, titokban neki adta ezeket a bőrruhákat és azok Khúsnál voltak sok napon keresztül. És Khús is elrejtette azokat a fiai és testvérei elől és amikor Khús Nimródot nemzette, akkor, szeretete jeléül, neki adta a bőrruhákat. És Nimród felnőtt és amikor húsz éves volt, felvette magára ezeket a bőrruhákat.” (Jáser könyve 7:24-29) „És Nimród erős lett, amikor felvette a ruhákat, és az Isten adta ezt a hatalmat és erőt neki."

Nimród tehát magára vehette azt a ruhát, melyet az ő valós atyja, a Teremtő, az első emberpárnak készített. Ugye nem gondolja senki, hogy Nimród fölpróbálta Ádám ruháját, s mivel jó volt a méret fölvette... majd fölpróbálta Éva ruháját, s mivel az is jól állt neki, azt rávette emerre és így vált a Föld első és hatalmas uralkodójává?! Nimród azt a tökéletes emberi testet kapta atyjától, melyet közvetlenül az Isten hozott létre, s melyet húsz éves korára nyerhetett el (hiszen a Teremtő nem csecsemőként teremtette az első emberpárt), s Nimród is ekkorra állt készen, hogy bevégezze Atyja, a Teremtő Isten akaratát.

"És Nimród megerősítette magát és felkelt a testvérei közül és megharcolta a testvérei harcait minden ellenségeik ellen körös-körül. És az Úr a testvéreinek minden ellenségét az ő kezébe adta, és az Isten megsegítette őt időről-időre az ő csatáiban, és uralkodott a földön.” (Jáser könyve 7:30-32) 

„Amikor Nimród örömmel hazatért a csatából, miután legyőzte ellenségeit, testvérei és ismerősei összegyűltek, hogy királlyá tegyék őt maguk fölött és a királyi koronát a fejére helyezték. És Nimród az alattvalói és népe fölé hercegeket, bírákat és főembereket helyezett, ahogy ez a királyoknál megszokott.” (Jáser könyve 7:39-40)

Miért harcolt Nimród? Hogy ő legyen a világ ura? Hogy erejét fitogtassa? Saját igazáért? Nimród a testvéreiért harcolt. De kik voltak az ő testvérei? Kusnak a fiai? Az ő testvérei az általa itt a Földön megvalósított rendet éltetők. (A magyar hagyományban a mai napig él az állatöv.) Testvérei összegyűltek, hogy királlyá tegyék őt... vagyis a nép választotta szakrális vezetőjének... és a királyi koronát a fejére helyezték. De mégis, milyen koronát? Hiszen ő az első földi uralkodó? Sőt, a héber írások azt hangsúlyozzák, hogy világi uralkodó! Ki tervezte és milyen mintára azt a koronát, mi a fejére kerül?! Nézzünk ismét az égre! Nimród koronája Szent Iván előtti pár napban maga a Nap, mely feje tetején halad el. Nimród fénykoronával koronázódik! Ismerünk-e hasonlót? 

Mit tudunk uralkodásáról? A Bibliából keveset: 

"A föld akkor még egy ajkú és egyazon beszédű volt. 2. Amikor azonban Keletről elköltöztek, Sineár földjén egy mezőségre bukkantak, és ott letelepedtek. 3.Azt mondták egymásnak: »Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki tűzben!« Aztán felhasználták a téglát építőkőnek, az aszfaltot meg habarcsnak, 4. és azt mondták: »Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot! Érjen a teteje az égig, hogy híressé tegyük nevünket, és szét ne szóródjunk az egész földre!« 5. Az Úr ekkor leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet építettek az ember fiai, 6. és azt mondta az Úr: »Íme, egy ez a nép, és egyajkú az egész: ezzel az alkotással kezdik, s ezentúl nem fognak elállni szándékaiktól, amíg meg nem valósítják azokat tettekkel. 7. Gyertek tehát, szálljunk alá, és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék meg egymás szavát!« 8. Így el is szélesztette őket onnan az Úr az egész földre, s ők abbahagyták a város építését. 9. Azért nevezték el tehát azt Bábelnek, mert ott zavarodott össze az egész föld nyelve, s onnan szélesztette el őket az Úr a föld egész színére." I. Móz. 11:1-9.

A Föld minden lakója egyazon nyelvet beszélte, Nimród nyelvét. Ki építteti a várost és tornyot? Nimród vagy az őt nagyra becsülő és buzgólkodó követői?

„És minden nemzet és nép hallotta hírnevét és összegyülekeztek hozzá és meghajtották magukat a földig és ajándékokat hoztak neki és ő lett az uruk és királyuk és mindannyian ott laktak vele Sinár városában." (Jáser 7:44)

Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ami a zsidó hagyományba vasszegekkel van beleverve: Nimród Isten "ellen" építetett tornyot:

"S miközben a tornyot építették a mennyek Ura és Istene ellen, szívükbe vették, hogy harcoljanak ellene és a mennybe emelkedjenek. És az egész nép, és az összes család három részre osztotta fel magát; az első részük azt mondta, felemelkedünk a mennybe és harcolni fogunk ellene; a második részük ezt mondta, felemelkedünk a mennybe és a mi isteneinket helyezzük oda, akiket szolgálni fogunk; a harmadik részük pedig azt mondta, felemelkedünk a mennybe és lecsapunk rá nyilakkal és lándzsákkal; és Isten tudta minden gonosz gondolataikat és látta a várost és a tornyot, amit építettek" Jásher 9:23

Nézzük meg egy más szinten a kérdést, levéve róla a zsidó hithagyományt védő sározódást. Van egy nép által választott és egy valamilyen fénykoronával megkoronázott király, ki képes uralni égi-földi folyamatokat egy 12-es állatövi rendszer keretein belül. S a nép, az ő népe, kiknek hitéért Isten segedelmével megnyerte csatáit az ószövetségi értékrenddel bíró népek ellenében,  egyre bővül mindenféle más népekkel, kik önként "behódolnak" (az ószövetség értékrendjének megfelelően) neki. S ez a sokaság, kik nyelvükben egyek, tornyot kezdenek építeni, hogy a mennybe emelkedhessenek, de céljuk nem egységes. Hogyan lehetséges az, hogy ilyen "hatalmas és kegyetlen" király engedi, hogy céljuk ne egy és ugyanaz legyen? Úgy, hogy Nimród nemhogy kegyetlen nem volt, de még csak uralni sem uralta népeit, az Úrban bízva, egyfajta "Legyen meg a Te akaratod" mentalitást képviselve. Mondhatni feláldozta (hír)nevét egy Isteni cél érdekében, ez pedig nem más volt, mint a népek valós természetüknek felszínre hozatala és eszerint való megosztása. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szent cél (mely lehetett egy Istennek tetsző torony is) az ellenkezőjére is fordulhat, ha mindenki, kiben benne van minden jó és rossz is, érti az ő nyelvét... s a rossz így könnyűszerrel a jó "fölé nő".  Ezek utána az emberiség nyelvekre szakadt, s azok nem értették többé egymást, s térben is szétszóródtak egymástól.  Így megmaradhatott Nimród népe és tehette dolgát maga rendje szerint. Ezt írja a zsidó hagyomány is:

Jásher 11:1 És Nimród, Kus fia még mindig Sinár földjén élt, ott lakott és uralkodott és városokat épített Sinár földjén [Bábel, Erek, Ekhed és Kalna, (11:2-4 versek)] .

Jásher 11:5-6 5 És amikor Nimród felépítette ezeket a városokat Sinár földjén, a megmaradt népét beköltöztette azokba, hercegeit és hatalmasait, akik megmaradtak birodalmában. 6 Nimród maga Bábelben lakozott, s ott megújította uralmát megmaradt alattvalói fölött, és biztonságban uralta őket. 

De valamit hozzátesz a zsidó hagyomány Nimród történeteihez, csupán egy-két félmondatot, melyekkel képes mindannak ami történt, előjelét negatívra változtatni. Ez pedig egy emberi (ószövetségi értékrend szerint való) ítélet: "De Nimród nem követte az Úr útjait, és gonoszabb volt, mint bármely ember őelőtte az özönvíztől kezdve az ő idejéig." (...) “Gonoszságban élt továbbra is, gonoszságot tanítva az emberek fiainak" (11:7).  S akkor Isten miért támogatta mindenben Nimródot, hiszen egész idáig erről beszéltek az idézetetek? Világossá válik ezen soroknak oka, ha megértjük, hogy Nimród nyelve, az emberiség egyetemes nyelve nem a héber volt (ezt ők is belátják, hiszen akkor még nem létezett e nyelv), és Nimród testvérei, az ő népe nem a későbbi zsidóság volt. Ezen források nem a Nimródi "ősnyelvet" és valós Istenhitet követő nép kezén őrződtek meg, hanem éppen egy tőle "elválasztott" és eltávolított nép hagyatékában. 

Hosszasan lehetne még foglalkozni Nimród földi jelenlétével, s talán évek múlva magam is mosolyogni fogok e kezdetleges boncolgatáson. Mindenkinek csak azt ajánlom, fejtse meg maga Nimród titkát.