Gyertyaszentelő boldogasszony - február 2.

Mária és édesanyja, Anna, bemutatja a kis Jézust a templomban, ahol Simeon a gyermeket a világ világosságának nevezi. Jézus születése után vagyunk 40 nappal, Mária szülés utáni "tisztulásának" idején. 

Az eddigi ünnepnapok értelmezése után, nagyon is időszerű eme történés. Sokat nem is magyarázom, hiszen szó volt a kettős anyaságról, amely világra hozza a kettős atyai minőségből a Fiút, s immár a világ előtt is bemutatja, ahol bizonyosságot nyer az Atyától való tiszta minősége. 

Ha egyetlen jelbe akarnám e kettős anyai és atyai minőséget sűríteni, így könnyen megtehetném:

Milyen betű ez? Bizony, a GY betű.

Ha az anya lánya vagy az atya fia köteléket akarnám megjeleníteni, azt így látványosan tehetném:

Ez bizony a R betű.

És aminek mindezt köszönhetjük, a teremtő forgás, a Ty betű:

Össze is olvashatjuk: Gy R Ty

A teremtett világ eddigi történéseinek folyamatábrája, aminek szimbóluma a gyertya. Úgy gondolom, hogy az általános nézet, miszerint Krisztus szimbóluma a gyertya, a leegyszerűsítése a dolgoknak. Láthatjátok, hogy hány összetevője van a folyamatnak, míg megszületik a világ világossága! Egy négy elemű rendszer negyedik eleme lehet ez a fényesség. 

Az anyai áldozat beérésnek is az ünnepe ez, vagyis nem csupán a gyermeket, hanem a női minőséget is megszenteljük ilyenkor. Nemcsoda, ha a szentelt gyertya leginkább a várandós nők, és egyáltalán a nők mágikus eszköze volt. Ez az anyai áldozatuk jelképe, a nő erejének a jelképe is egyben.

A családi tűzhely tüzének eloltása és újragyújtása is szokás volt e napon. A kemence, kályha, női minőség, az anyaméh szimbóluma. Egyszer körbeért a "rend".


Kijön a medve, vagy nem jön ki?

Szinte minden értelmezés szerint a tél hosszúságát, a húsvét közelségét mérték ezzel a kérdéssel. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a medvének nem nappal, hanem éjjel kellene megnéznie az árnyékát, kiderítendő, telihold van-e vagy sem. Az időjóslásnak, legalábbis naptári vonatkozásban, csak így van értelme. Ha ugyanis gyertyaszentelőkor telihold van, messze esik a húsvét. Ha újhold lévén, az orráig sem lát a mackó, hamarost itt van, március 22- én, a csillagászati tavasz beköszöntekor. Logikus, de nem kedvelem a "szokásromlást", mint magyarázatot. Ha a feltételezés igaz is, miért pont a medve nézi meg?

A medve a Szűz csillagkép második holdháza. A Szűzzel szemben a Halak csillagkép van, ami annyit tesz, hogy a Halak testiséghez, Szűz szellemiség társul. A barlang ez esetben az a kozmikus csatorna, ami a két csillagképet összeköti. Ez a "haláltengely", ahogyan Pap Gábor nevezi, a Szűz csillagkép mögötti szuperhalmaz rendkívül erős energiaelvonó hatása miatt. 

Ám a Szűz első holdháza a macska/nyúl, miért a medve jön el? Azért, mert a túloldalon épp a tükörképét látjuk, azaz a visszafelé indulva a medvével kezdődik a Szűz. Tehát ahogy a közmondás mondja: "Nyulat kerget és medvére talál." (Egyébként a Nyúl is megjelent, emlékezzünk csak Mária menyegzőjére.)

(Érdekesség: a farsangi időszak jellegzetes alakoskodása a medvetáncoltatás. Erre vonatkozólag számos dal, szerepjáték szövege fennmaradt. Ezek témájuk szerint a medve elfogásáról táncolni tanításáról szólnak, amiben a medve "nem sok kedvét leli". Az évkörön a tánc melyik jegyek sajátossága? Kik szoktak legtöbbet táncolni a való életben? Igen, a szüzek. Hol lehet megfogni a medvét? Testiségében, a Szűzben legyőzhető, táncra betörhető? Aligha. Ebben az időben viszont kölykedzik, és csak így, kölyök kortól fogva tartva lehet táncra tanítani. Persze, hogy jobb lenne neki a barlangban. Jegyezzük ezt meg: kis medve! Az alakoskodásnak lehetett része a herélés is... de miért?! Mi ez, ha nem a szűzi minőség hangsúlyozása. Ha itt elfogják a szüzet, az szűz is marad...)

Tehát a medve, a Szűz képviselete ebből a barlangból jön elő, hogy megnézze "árnyékát". Önmagának a sötét vetületét ha meglátja, akkor még hosszú lesz a tél, és messze a "feltámadás". 

De hiszen még csak a Vízöntőben vagyunk, annak is épp csak a közepe felé indulunk. Igen.  Pontosan ez ad lehetőséget minderre! Itt lép érvénybe ugyanis a Vízöntő paradoxon. Ennek lényege nagyon röviden, hogy a Vízöntő mind térben, mind időben ráfolyik a két szomszédos jegyre (Bak,Halak) és mintegy idővákuumot hoz létre a Vízöntő közepén... (ennek következtében a túlfélen az Oroszlán és a Szűz között pedig megnyúlik az idő - ez a két Boldogasszony közének mágikus ideje, ahol pl. érdemes eltenni a tyúktojást, mert az egész karácsonyig eláll! Miért a tojás? Nézzétek csak meg e folyamat ábráját!)

Tehát ebben az időszakadékban nem a testi világ szintjén kell tájékozódnunk, hanem a lelki, méginkább a szellemi világ szintjén, és bizony előre nézhetünk az időben! Épp ezt teszi a Szűz szellemiség is. 

Nem annyira a mackókat érdemes tehát figyelnie a nőknek ebben az időben, hanem kicsit elmélyülve, elhagyva ezt a teret és időt, önmaguk belső valóját. Ha ott meglátják árnyékukat, akkor bizony türelemmel kell várniuk a "Fiú"-ra, aki képes lesz kivilágosítani a belső árnyékot. (Még képletesebben, ha ebben az állapotban a testiségen nem tud áthatolni a fény, a lélek nem tud táplálkozni belőle.) 

Belemagyarázásnak tűnik? Tudjátok hogy hívták régen a Kis medve (kis göncöl) csillagképet? Nagyasszony társzekere. A Sarkcsillagot, fő csillagát, mely körül látszólag az egész északi égbolt forog, Nagyboldogasszony csillagának. Így találjátok meg az égen:

Tehát a középpontban az anyai minőség áll. Szeretnétek látni, hogy a Nagyboldogasszony körül, miként jelenik meg minden éjjel az atyai minőség? Hogyan valósul meg újra és újra a Szűzanya és a Teremtő Atya násza? Hát így:

Csodálatos világban élünk, nem? Mindent megkaptunk, nem kell már egyéb, csak hit, remény és szeretet. De legfőbb a szeretet! Isten áldjon mindnyájunkat!