„Süss fel nap, Szent György nap, Kertek alatt a kis bárány majd megfagy" - énekli a dal, arra utalva, hogy a fagyos Kos hava elmúltával, a Bika hónap elején, Szent György napján, (a római és a görög naptárban ápr. 23-án, a magyarban 24-én) végre beköszönt a jó idő. Mi a Bélákra tekintettel ünnepeljük a Györgyöket egy nappal később. - írja Jankovics Marcell.
Nem különös a magyar naptárban, hogy megenged magának egy efféle kibúvót? Van a Béla napban valami, ami miatt szembe kellett menni az általános gyakorlattal. Mégis, ahhoz, hogy közelebb kerüljünk e kérdés megválaszolásához, előbb Györggyel kell foglalkoznunk. Idézetek sora jön, ami jól mutatja, hogy hová nyúlik vissza György szerepe és mit szimbolizál.
"A Szent György ábrázolások legjellemzőbb
formája a sárkányölési jelenet. (Az ábrázolások) a Kos havában, a télsárkánnyal (Szaturnusszal)
viaskodó, majd a hónap vé-
gén győzedelmeskedő Napot személyesítik
meg. A küzdelem tétje, a sárkánynak
kitett szűz a tavaszi földet illetve egy bonyolultabb
asztrálmitológiai összefüggésben
a Föld termékenységét megújító Vénuszt személyesíti meg. György elképzelhetetlen
ezüstszőrű paripája nélkül, benne
a mitikus naphéroszok holdparipája reinkarnálódott.
A szoláris mítoszokban és
mesékben, az asztrológiában és alkími-
ában a Nap és Hold vállvetve harcolnak
a Szaturnusz-sárkány ellen. A Hold hol
fegyveres bajtársként, hol táltosparipa
képében - erre nézve a sok holdas paripaábrázolás
és holdas lónév a bizonyság
- segít a sárkány legyőzésében" J.M.
Szent György napján megtisztították a kutakat. Ez is mágia. A meséink nagy részében a sárkány a kút fenekén (a Halak halálvizében) várja a Szűzből jövő szűz leányt. Sőt, a kutat nem egyszer mintegy természetes tükröt is használtak bizonyos nap-holdállások figyelésére. A kútfal árnyéka adta a megfigyelés alapját. A kúton át tehát bizonyos napokon valóban a nap-hold harcolhat a sárkány ellen. De lépjünk tovább.
"A Szent György-kultusz legfontosabb
pogány előzménye az első századokban
elterjedt Mithras-vallás, mely szintén Kis-Ázsiából indult, és ugyancsak katonák
közt hódított elsősorban. E földből szü-
lető és bikaölő napistenben - a nevét egy
régi perzsa istenségtől kölcsönözték —
Orion rejtezik, a Bikával viaskodó Orion
csillagkép, akinek mítoszbeli anyja a Föld, apja, Hürieusz viszontgeorgfoszvolt,
a „föld művelője", szexuális értelemben
is. Az Orion Szent György havában öltözött
napfénybe a kérdéses korban (egy
csillagképet mindig az arra járó planéta
tesz planétaistenné, esetünkben a Nap
napistenné). Mithras bikaáldozata -
mondjuk úgy - a Bika feletti győzelme a
sötétség (tél, átvitt értelemben a Gonosz)
világosság általi legyőzését jelképezi. Jelentése
szerint tehát egybevág a sárkány
Szent György általi legyőzésével." J.M.
"A szent
egyik legendája elmeséli, hogyan kínoztatta
meg őt a perzsa (!) Dadianosz. (E
név a görög dadion „fáklyácska" szóból
ered, s a Mithras-oltárokjellegzetes mellékalakjai
az istent közrefogó és fáklyáikkal „perzselő" fáklyavivők.) Dadianosz
foglyának egy látomásban megjelent
Krisztus, és megjövendölte, hogy szenvedései hét évig fognak tartani, és ezalatt
háromszor hal meg, és támad fel. Mind a
hetes, mind a hármas Mithras (a Nap)
szent száma volt, míg a feltámadás krisztusi
zászlajáról került szentünk birtokába
a fehér (ezüst) alapon vörös keresztes jelvény.
Mindez azt jelenti, hogy Györgyben
a meghaló és feltámadó napisten alakja
él tovább."
Röviden tehát az égi-földi természeti változások hozzák létre azt az ünnepet, amit mi Szent György napként ünneplünk. Nimród égi harca a Bikával itt kezdődik, épp a Bika idejében. De ki is, mi is ez a bika?
A bika, mit évköri egység a természet testi gyarapodásának ideje, melyet jó esetben a magasabb szférák felé való elemelkedés vált fel egy idő után, méghozzá a lelkiség szintjén. Ez a magas lelkiség fog az ikreken át a rákban csúcsra jutni. De itt alapozódik. A természet adta új zöld, mely a böjttel megújított gyomrot most tényleges vitaminnal, energiával látja el, itt korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. De ha rosszul tápláljuk a gyomrot, akkor a lelkiség, szellemiség alul marad a testiséggel szemben, s a bika nem válik galambbá (keleten a 3. holdháza), hanem marad disznó v. elefánt (keleten a 2.holdházak). A gyomor, a bél tehát kulcsfontosságú itt is.
Béla nevünk hivatalosan "ismeretlen" eredetű. De mi ismerünk valakit, akiről nem olyan rég még magam is elhittem a sok rosszat, mit a nyugati kutatók ráaggattak. Balihról, azaz Belusról, vagyis Bálról van szó. A sumer királyokat egyszerűen csak ezen a néven illették, azaz ez is egy tisztségnév volt, csakúgy, mint a Gyula, vagy a Kende. Most nincs már idő és jelentőssége sem, hogy miért kellett Bálból a bálványimádás bibliai tiltásain át a sátán földi megnyilvánulását leképezni a "fejlett" emberiségnek. Nem ez a fontos. A fontos az, hogy királyaink nem véletlen kapták a Béla nevet. Valami azonban már egy jó ideje nem működik... mondhatni kevés szerencse jár e név mellé. Nimród, Béla ketten egy helyen időben és csillagképben is, sőt történeteik is összemosódtak a múltban. Ki volt egyik és ki a másik? Erre az én feltételezésem a következő.
Nimród és vele szemben álló Bál/Béla egy és ugyan az, akár csak Szent György és a sárkány, Szent László és a kun vitéz.
Egy belső harc dúl az emberben, ahol a testi, anyagi, hatalmi gyarapodás széndékával születik a Bélai minőség, ám azonnal indul a BeLső útra, a nemesedés útjára, ahol pedig Nimród/Szent György/Szent László tisztasága harcol érte. Nem ellene, értem hiszen ugyan annak az életnek két minősége ez. Aki képes legyőzni önmagát, az valóban királlyá nemesedhet. Láttunk már ilyet, méghozzá pontosan Nimród koronázása után jön elő ismét, mintegy figyelmeztetésül, megerősítésül, ez az egyetlen igaz út... Szent László útja.
Itt indult el az a fajta uralkodói minta, amit mi szkíta erkölcsként ismerünk. Ha valami értelme van a bálványimádás tiltásának, akkor az annyi, mint a testi, anyagi dolgok imádásától való intés. Kár, hogy nem sikerült.
Szóval ők, kik belefértek ebbe a bejegyzésbe mind egyet képviselnek. Hogy pontos hogy volt régen? Semmit sem számít, az az egy számít, hogy hogy van most ezekben az órákban benned és bennem. Erre figyeljetek.
A bika, mit évköri egység a természet testi gyarapodásának ideje, melyet jó esetben a magasabb szférák felé való elemelkedés vált fel egy idő után, méghozzá a lelkiség szintjén. Ez a magas lelkiség fog az ikreken át a rákban csúcsra jutni. De itt alapozódik. A természet adta új zöld, mely a böjttel megújított gyomrot most tényleges vitaminnal, energiával látja el, itt korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. De ha rosszul tápláljuk a gyomrot, akkor a lelkiség, szellemiség alul marad a testiséggel szemben, s a bika nem válik galambbá (keleten a 3. holdháza), hanem marad disznó v. elefánt (keleten a 2.holdházak). A gyomor, a bél tehát kulcsfontosságú itt is.
Béla nevünk hivatalosan "ismeretlen" eredetű. De mi ismerünk valakit, akiről nem olyan rég még magam is elhittem a sok rosszat, mit a nyugati kutatók ráaggattak. Balihról, azaz Belusról, vagyis Bálról van szó. A sumer királyokat egyszerűen csak ezen a néven illették, azaz ez is egy tisztségnév volt, csakúgy, mint a Gyula, vagy a Kende. Most nincs már idő és jelentőssége sem, hogy miért kellett Bálból a bálványimádás bibliai tiltásain át a sátán földi megnyilvánulását leképezni a "fejlett" emberiségnek. Nem ez a fontos. A fontos az, hogy királyaink nem véletlen kapták a Béla nevet. Valami azonban már egy jó ideje nem működik... mondhatni kevés szerencse jár e név mellé. Nimród, Béla ketten egy helyen időben és csillagképben is, sőt történeteik is összemosódtak a múltban. Ki volt egyik és ki a másik? Erre az én feltételezésem a következő.
Nimród és vele szemben álló Bál/Béla egy és ugyan az, akár csak Szent György és a sárkány, Szent László és a kun vitéz.
Egy belső harc dúl az emberben, ahol a testi, anyagi, hatalmi gyarapodás széndékával születik a Bélai minőség, ám azonnal indul a BeLső útra, a nemesedés útjára, ahol pedig Nimród/Szent György/Szent László tisztasága harcol érte. Nem ellene, értem hiszen ugyan annak az életnek két minősége ez. Aki képes legyőzni önmagát, az valóban királlyá nemesedhet. Láttunk már ilyet, méghozzá pontosan Nimród koronázása után jön elő ismét, mintegy figyelmeztetésül, megerősítésül, ez az egyetlen igaz út... Szent László útja.
Itt indult el az a fajta uralkodói minta, amit mi szkíta erkölcsként ismerünk. Ha valami értelme van a bálványimádás tiltásának, akkor az annyi, mint a testi, anyagi dolgok imádásától való intés. Kár, hogy nem sikerült.
Szóval ők, kik belefértek ebbe a bejegyzésbe mind egyet képviselnek. Hogy pontos hogy volt régen? Semmit sem számít, az az egy számít, hogy hogy van most ezekben az órákban benned és bennem. Erre figyeljetek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése