Hinta, baba, ringó,
Repülj, rózsabimbó,
Vörös torony tetejébe,
Van egy csodahintó.
Ülj fel a hintóra,
Szállj a kerek tóba!
Gyere vissza,fehér hattyú,
Csimpilimpi szóra!
Biztosan ismeritek? A rózsa a lélek képi megfelelője, ahogy a búza a test, a szőlő a szellem. A rózsabimbó az a kis lélek, aki éppen ideért hozzánk. Mi kézbe vesszük és repítjük fel az égig:
"Hajtsd fel ángyom, hajtsd fel,
a kakasülőbe,
még annál is fentébb,
a csillagos égbe!"
Akkor illusztráljuk ezt a mondókát így:
Vörös torony tetejébe... |
Van egy csodahintó. Ülj fel a hintóra
|
Gyere vissza fehér hattyú... Csimpilimpi szóra! |
Vagyis a vörös torony (azaz a Tejút) lábánál indul a kis lélek repülése, a Nimród (Orion) csillagkép öve alól (valóban itt születnek a Tejút csillagai), azaz a testből. Ennek a toronynak (illetve az égboltnak) a "legmagasabb" pontja a Sarkcsillag, ami a csodahintó (Kis göncöl) rúdjának a vége. E körül forog az égbolt, a tejút/égi folyó (kerek tó), aminek a Nimróddal szemközti végén ott a fehér hattyú (a Hattyú csillakép)... ami szellemiségét adja majd a kis léleknek. A révülést, merthogy ez az, csengettyűszó szakítja meg, ekkor kell a szellemiség legmagasabb szintjéig eljutott kis léleknek visszatérnie a testbe.
Ez NEM CSAK gyerekmondóka... hanem irányított meditáció, ahogy a legtöbb mondókánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése