Timót napja - Január 24.

Folytassuk tovább, ahol tegnap, Bologasszony kettősségénél abbahagytuk. Beszéltünk tehát az eGY jeléről, mint a termő ágon születő anya és szülni kész lánya... ki fiat szül. 

Ám ahogyan Boldogasszony kettős minőségű, úgy a férfi is az! A teremtő aTYa teremtő Fia. Ennek egyértelmű képjele a rovás F betűje. Segítségkép mellé tettem a magra váró kapu, a burok szájának képjelét. Egyetlen szó kezdődik ma ezzel a betűvel. Noha régebben volt egy másik is, a lyány... rész-egész relációban:

A lyukban jelen van a Sz átlója, mint a kapu nyílása, ám a B, mint Baba a Fiú által tuja használni e kaput. Ha pedig elforgatjuk, akkor megkapjuk a csillogó szemnek világát... a születő új világot.  

A tegnapi női nap után, ma egy fiúi nap van jelen, Timót által. Ő a T M T rovással egyértelműen látszik, hogy ugyan arról a minőségről van szó, ezúttal fiúi olvasatban.

Ki volt Timót, mi keresnivalója a mi névnaptárunkban? Szent Pált hozzá címzett leveleiből tudunk róla. Holnap "véletlenül" épp az ő neve napja lesz. 

Milyen szeretetszál van közöttük? Pál második levelének címzése: "Pál, Isten akaratából a Krisztus Jézusban való élet hirdetésére Krisztus Jézus apostola, Timóteusnak, szeretett fiának."

Még mindig szeretnétek megerősítést, hogy a tárgyalt minőségekről van szó? Bizonyítékot, hogy itt a kettős anyaság adja meg csakis a Krisztus által kijelölt úton való haladás lehetőségét? Hát íme: 

"Eszembe jut ugyanis őszinte hited, amely előbb nagyanyádban Loiszban, majd anyádban Eunikében élt, és biztosan tudom, hogy benned is él."

Pálnak számos tanítványa volt, mégis itt és most őbelé fekteti bizodalmát és feladatokkal, hitet és erőt önt belé a krisztusi szeretet által!

A levelek szövegében egyébként kifejezetten sok "ószövetségi" minta van. De itt is érdemes megjegyeznünk, hogy a Pál-ság nem a Pál apostolságot jelenti, hanem az általa is képviselt minőséget. A pálos mintát. 

Ne feledjük, hogy a vízöntő egyik holdháza a suhanc, vagyis az ifjú! (a Baké, még a Baba volt.) Timóteus a jó tanítvány, a szeretett ifjú. Itt lehet megérteni miért a mondás: "Tanulj tinó, ökör lesz belőled!" Ezt írják róla: "A fiatal kasztrált szarvasmarha (=tinó) ha nem tanult bele a kocsi-/ekehúzásba, akkor hamarosan levágták, tehát nem vált belöle felnött állat, azaz ökör."

Ez is Timóteushoz tartozik. Ő nem a testiségével teremt, azt nem használja egyáltalán, ő a lelki és szellemi síkon teremt. És kaja is a biztatást Páltól, hogy "ökör lesz belőled!" Hiszen az ökör a Rák holdháza, a valódi önfeláldozás, a legtisztább Krisztusi út  beteljesülése. 

"Gondold meg jól, amit mondok: az Úr majd megadja neked, hogy mindezt meg is értsed." Szt. Pál

Mária menyegzője - január 23.

Folytatjuk az "időutazást" és Vince másnapján eljutunk egy kevéssé ismert Boldogasszony ünnephez. Varázsló nap ugyanis a mai, egy rejtett ünnep. Ha nem tudnám, hogy mikor van Annamária, vagy Marianna névnap, azt mondanám, hogy most bizony ez van. A boldogasszonyi kettősség megtestesítője e két név... anya-lány és lánya-anyja viszonyban. 

Miért van itt ez a boldogasszonyi ünnep? Mert hiszen szó volt idáig a fénynemzésről, arról, hogy a "teremtő ág" jól tegye dolgát, szó volt a szőlőről, hogy tele legyen a pince, de nem volt szó magáról a pincéről, nem volt szó a befogadóról, a női minőségről. Nem akárkinek kell a fényt fogadni, hanem a szűzanyai minőségben jelen lévő embernek! A Bak utolsó dekanátusa a Szűz. Itt járunk:

"valamelyik háznál e napon csakúgy terítettek, mint rendesen lakodalomhoz, s meghívták az ismerősöket. Készítettek Szűz Máriának kertet, s oda tették József vesszejét. A kert Mária szoborból állt, melyet papírrózsával vettek körbe, Szent József (vagy Jézus!) vesszeje szintén papírrózsával öltöztetett pálca. Meghívtak hat érintetlen fiatal lányt, s ezek papírrózsa koszorút tettek a fejükre. Egyikük Mária volt, fején fátylat viselt. Választottak azután Szent Józsefet, s nagy szertartásossággal eljátszották a szűzi menyegzőt." Molnár V. József közlése

Józsi bácsi ír a hatvani oltárról is melyen baloldalt Szent Anna a gyereklány Máriával, középütt Mária, jobboldalt Mária a kis Jézussal áll, s a fény e sorrendben járta be a kis házioltárt, a jelenlévők imamalmot mondtak, végül még táncra is penderültek.  

Ezek a szokásleírások is bizonyítják a korábbi következtetések helyességét. Ennek van most ideje. Végezetül a Szűz jelenlétét egy idevágó gyermekdallal illusztrálom:

Hová mégy, te kis nyulacska? Ingyom, bingyom, táliber, tutáliber, máliber, az erdőbe! 

Minek mégy te az erdőbe? Ingyom, bingyom, táliber, tutáliber, máliber, vesszőcskéért! 

Minek néked az a vessző? Ingyom, bingyom, táliber, tutáliber, máliber, kertecskének! 

Minek néked az a kis kert? Ingyom, bingyom, táliber, tutáliber, máliber, virágoknak! 

Minek néked az a virág? Ingyom, bingyom, táliber, tutáliber, máliber, Anyácskámnak!

A Szűz leánya idáig jön a vesszőért, hogy virágot-világot növeszthessen, s anyja örömére... hiszen ezáltal tovább viszi az életet. (Érdekes lehet, hogy a kert milyen minőséget képvisel? Női, hiszen kerítve van, burkot alkot, benne virág nő.)

Érdekesség: Hol van a kis nyulacska? Bizony Nimród lábánál. Nimród övében termékenyülnek a gázfelhők anyaggá és részben innen születnek a Tejút csillagai!


De mi az az ingyom bingyom, s miért kötődik az anyasághoz? Hogy is van az anyáknapi köszöntő? Ingó-bingó zöld fűszál...

Serkenj fel, kegyes nép! Mosolyog az hajnal,
arany szárnytollakkal repdes, mint egy angyal.

Ingó-bingó zöld fűszál szépen felöltözik,
liliom rózsába meg is törölközik.

Amennyi fűszál van a tarka mezőben,
annyi áldás szálljon jó anyám fejére!

Az ingó-bingó fűszál itt már a tvaszi Kos erőket adja... de itt is a Szűz jelenik meg, a tavaszi életerőből való merítkezésre.

Az ingó-bingó, ingyom-bingyom a Mária-Anna kapcsolat. Akinek van kedve nézze meg a mássalhangzókat rovással. A Gy az "egy" tulajdonképpen a Sz betűn két vonás, mint a Szűzön lévő anya-lánya. A G N kapcsolatról Ágnesnél volt szó.

Táliber-tutáliber-máliber. Ezt nem értjük meg, csak a rovással. Nézzétek:

Ágnesnél szó volt a két ember közti teremtésről, így katuk az "as" -"es" összevonásból a G-t.

Jöjjön a táliber. A T-ről már tudjuk, hogy az atyai minőség, a tejút oldalnézeti képe. Tehát az "aranyvessző". Az L-nél jön a csoda, merthogy mit találunk itt? Hát a teremtő G közegét, de duplán! Boldogasszony, aki anya lánya. Tehát a L-ben a szűzanyai kettőség termékenyül.. aki ezen át születik az éL! A B maga a születés, az ősrobbanás, a BaBa kiBújása. Az R a két SZeretetSZál a kibújt baba és anyja köldökzsinórral összekötve.

A tál-ra nézzetek eztán másként. Az is női minőség, hiszen egy óvó burok, amiben új éltető étek születik. :-)

Táliber: az anyától született lány termékenyülése és szülése, tutáliber: ugyanez a következő generációban... összeolvasva máliber. Mit mondtam a Ny, mint anya betű rovásjelénél? Ennél: D az anyai burok, az áldott állapotban lévő has. A M betű ennek a minőségnek a duplája. De a rovás A és Á betűket is rávetíthetjük. Akkor is az áldott állapottal minőséget váltó férfi-nő lesz: Any/tyA

Mi következhet ebből? Egy döbbenetes felismerés: a teremtésnél a nőnek kell először testet öltenie. Ő képes foganni közvetlenül a Teremtőtől, de ismét lányt fog szülni, aki ismét szűznemzéssel fogan... ez az EGY rovásjele... ebből születik meg az Ember Fia és lesz kettő. Ez a Szűz nyitja ki a Vízöntő kapuját!

Vince - január 22.

Aki követi a bejegyzéseket, az lassan-lassan érezheti, hogy egy-egy jeles napunk értelme nem feltétlen önmagában való, hanem egy folyamat egyik állomásaként. Vince napja is így fejti fel értelmét.

Miről volt szó a közelmúlt napjainál? Arról, hogy párba kell rendeződni, a szerelem/szeretet tüzét megrakni, és az életet megindítani. Aztán a szárazságból indultunk (Sára napja 19.)... ami fagyott világot is jelölhet... majd  ha a víz elem megjelenik,  eljutunk egészen Vincéig.


Sára 19. A maga idején kiragoztuk a sárlik (azaz "tüzel", vagyis az életmag fogadására felkészült) állapotát a névből.Ha tovább lépünk, akkor az addig száraz szűz SéRül.. mert egy újfajta energia lép be életünkbe. Így jön el SeBeS Tyén.

Sebestyén napja 20. A nap legfőbb ismérve, a fák éledése, azaz nedvkeringésük(!) megindulása. Az élő fa minek a szimbóluma? Élő fa/ álló fa... nedve ha megindul, a szűz sebe beforrad, méghozzá nem is akár hogyan. Mert ha valami sebes, akkor az nem csak sérültet jelent, hanem a gyorsaság egy fokát is. Ha sebes a TY - ami az aTYa jelölője, rovásban a teremtő, forgó spirálgalaxis metszeti képe -, akkor bizony valósággal kilövell ez az életnedv. Alább a forgásban lévő rovás Ty, és oldalnézeti képe, a T.

Ágnes napja 21. Ágnes, aki nem adja pogánynak Szüzességét, mert ő már az ATya jegyese. Többet megtudunk róla, ha nevének betűit nézzük.

Ha a G betűt nézzük, az mintha az S kétféle megközelítésének egybeírása lenne. A múltkor azt írtam, az "ágas" mintha támasza lenne a Sz egyenes vonalának, az "es" jele pedig két Sz betű által adott sátor, burok, ami alkalmas közeg lehet az élet foganására. Nos a G-ben ez meg is történik. Abban már benne van a teremtés véget nem érő folyamata... merthogy a teremtést nem lehet múltidőben kezelni, az jelen idejű folyamat! 

Az áG az Ég felé növekszik, az életnedvek által tovább és tovább víve az élet lehetőségét. A férfi, ha teremtő ág-ként tud működni, akkor ott élet lesz! És ez már az N betű rovásjeléből azt hiszem ki is olvasható. Az N ugyan még csak a növekedési tendencia, de aNyává válik, ha burkot alkot. 

Vince 22.

Ezek után lehet hozzáfogni a Vince napi hagyományok értelmezéséhez.

"Fényes Vince, tele pince.

Ködös Vince, üres pince.

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.

Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod."

"A falvakban vincevesszőt metszettek, ezt a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére következtettek."

Az előzmények ismeretében a vincevessző vízbe állítása nem szorul magyarázatra. Mi különbség a fény és a köd között? A fénynemzésből élet lesz, a fehér ködből legfeljebb élvezet, de ha "csepeg, csurog, kevés lesz a borod." 

Mi a pince? Hát a NY betű, a barlang, a kemence. A szőlő, mint szimbólum, egyik jelentésrétegében a test képi megfelelője, kicsit mélyítve az értelmezést, a féri testesítő erejének jelölője. Ha megnéztek egy szőlőszemet, milyen alakú benne a mag? Segítek:

A szőlőmag önmagában egy férfiszimbólum, ott is a magot hordó herék szimbóluma. A szőlőszemben a mag viszont jól láthatóan egy női szimbólumában van jelen... 

Mi rejlik a ViNCe névben? V/F/B - N,Ny, M - C/S/Sz/Z (Lehet szabadon próbálkozni!) A magam részéről az idevágó olvasat egyértelműen a FéNyeS, de benne rejlik pl. a BeNSő szavunk is. 

Ezek után az ember a kezébe veszi a néprajzi témájú irodalmat és elolvassa: "Vince a latin vinum ( bor) szóval való rokon hangzása miatt a szőlészek szentje lett." " A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzás révén." Itt a homlokomra kell csapjak, hát erre nem gondoltam! :-)

Még Molnár V. Józsi bácsi is azt írja: "Nevének értelme győzedelmes.... legendája nem ad magyarázatot a szőlővel, borral való kapcsolatára."

Remélem számotokra nincs már szükség további magyarázatra. Fogadjátok be ezt a teremtő energiát és nemesedjetek fénye által! (nemes/nemz)

A zen(e) rendje

A zene a teremtett világ egyik csodája, éppen ezért annak mintázatait veszi fel. Magyar nyelven talán közelebb tudunk kerülni a működési logikájához, de legalábbis észrevehetünk pár érdekességet. Már itt érdemes tenni egy fontos kitételt, méghozzá, azt, hogy nyelvünk segítségével nem csak a magyarság alapszókincse és régies formulái vizsgálhatók, hanem akár a legújabb szavaink is, mert nyelvünk élő, szervesen fejlődő minőség.
 
Géczy Gábor hívta fel a figyelmet a szolmizációs hangsor következő érdekességére:
 
Ti                  - T: Tudat, ahol az atyai minőség belép                
Lá                 -  L.. T: Lét, élet... amit gondolattal teremtünk
Szó               -  Szó... - val teremtünk
Fá                 -  F/B/P: Forrás, Fény, Fa... a lélekből való teremtés (a Benn iránya)
Mi                 - M/Ny:  anyai minőség, a méh... a testből való teremtés
Ré                 - R/J/L: erő, ami áLLva tart, JáR-ni enged, a JeL-enLéT érzetét adja, éR, ami összeköt
Dó                - Atya, mely fel-le-köt... atya

E rövid kis magyarázat azért fontos - és a felismerés abban áll -, mert e 7 hang megfeleltethető a 7 fő csakránk helye szerint. Mi a csakra? A világnak, azaz a fénynek a belső útjának kereszteződései, besűrűsödései. Világ=virág. Virágok CSoKRa.

Ennek fényében tehát:

Ti - Korona csakra - Tudat
Lá - Harmadik szem - Lát
Szó - Torok csakra - Szól
Fá- Szív csakra - Fa, Fény
Mi - Napfonat - Méh
Ré - Szakrális (nem a legjobb elnevezés) csakra - Erő, ér
Dó - Gyökér csakra - Atya

E sor értelmes üzeneteket rejt magában, ha a középpontnak a Szívet (Fá) jelöljük meg, az alatta fölötte lévő jeleket pedig megfordítjuk, minta rovással írnánk le.


Ti - iTT
Lá - áLL
Szó - őS
Fá- Fa, (Fény)
Mi - íM /mi
Ré - eR /ér
Dó -  őD/ dő

Itt áll ős fa, ím erőd/ Itt áll ős fa, mi eredő/ Itt él ős fény, mi eredő... és még lehetne sorolni. De egy bizonyos: az emberi gerinc mentén található energiaközpontok e hangsorral szinkronban vannak.


Ha a csakrák keleti mantráit nézzük, ezek így felelnek meg egymásnak:

lam  =  dó  – "erő, szilárdság"
vam    = ré – "felfelé törés, bíztatás"
ram  = mi – "nyugalom"
jam = fá – "szomorú, lágy hangzás"
ham =szó – "egyenesség, tiszta hangzás"
ksham =lá – "szomorú, lágy hangzás"
om =ti – "élesség"

Érdemes itt meghallgatni a mantrákat.

A szolmizációs kéztartások már kevésbé idomulnak e rendhez, annyi azonban hasonlatos, ahogyan a test előtt emelkedő/ereszkedő magasságban mutatjuk őket. A mantrákhoz tartozó mudrák, kéztartások a következő táblázatban láthatók, magam is ki fogom próbálni használatukat. 

Ez tehát a zene dinamizmusa, a hetesség jegyében. Most jön a neheze, a 12-es statikus keretrendszer. Ehhez Pap Gábor idézem hosszasan, magam nem igen tudnék mit hozzátenni.

Tájékoztatásul közöljük a kromatikus skála és az

Állatöv (Napút) Marius Schneider által 1946ban

rekonstruált, Cantatatanulmányunkban 1981

ben pontostott megfeleltetését, a relatv szolmizá-

ciós rendszerben: Dó Bika, Di Skorpió, Ré Mér-

leg, Ri  Kos, Mi  Rák, Fá  Oroszlán, Fi  Vzönt,

Szó Bak, Szi Szűz, La Halak, Li Ikrek, Ti Nyi-

las. Ha ezt a megfeleltetési rendszert  a könnyebb

áttekinthetség kedvéért  átvettjük az abszolút

hangmagasságú Cdúr skálába, akkor egyszerre ér-

zékelhetvé válik a kromatikus skála feszes és gyö-

nyörű „kozmikus" rendje. Az „alteralt" (fél hanggal

emelt vagy süllyesztett) hangok viszony

Tájékoztatásul közöljük a kromatikus skála és az  Állatöv (Napút) Marius Schneider által 1946-ban rekonstruált, Cantata-tanulmányunkban 1981-ben pontosított megfeleltetését, a relatív szolmizációs rendszerben:

Dó- Bika,

Di- Skorpió,

Ré - Mérleg,

Ri - Kos,

Mi - Rák,

Fá - Oroszlán,

Fi - Vízöntő,

Szó - Bak,

Szi - Szűz,

Lá - Halak,

Li - Ikrek,

Ti - Nyilas.

Ha ezt a megfeleltetési rendszert - a könnyebb áttekinthetőség kedvéért - átvetítjük az abszolút hangmagasságú C-dúr skálába, akkor egyszerre érzékelhetővé válik a kromatikus skála feszes és gyönyörű „kozmikus" rendje. Az „alteralt" (fél hanggal emelt vagy süllyesztett) hangok viszonya azokhoz, amelyekből képződtek, itt rendre olyanszerű, mint a Napút-rendszerben a „szembenálló", azaz egymástól félévnyire eső jegyeké.

A folyamat alapvetően szimmetrikus jellegű. Az alsó két skálahang, a C és a D felfelé képezi a maga „szembenállóját" (C-ből Cisz, azaz Bikából Skorpió; D-ból Disz, azaz Mérlegből Kos), a felső kettő lefelé teszi ugyanezt (H-ból B, azaz Nyilasból Ikrek; A-ból Asz, azaz Halakból Szűz). A két napfordulós pont, a Rák (E hang) és a Bak (G hang) a kromatikus skálán belül is „hidat" képez, akárcsak a Napúton, illetve az annak összefüggéseit megidézi Csontváry-festményeken (Hídon átvonuló társaság!); és ez alatt a híd alatt, mintegy „merőlegesen" az eddig vázolt rendszerre, várakozásunknak tökéletesen megfelelő módon az F-Fisz (Oroszlán-Vízöntő) párost találjuk.

Mire megyünk mindezzel? Menjünk vissza a csakrákhoz új ismereteink birtokában! Teljesen bizonytalan források szerint a régiségben őseink ezeket az energiacsokrokat almáknak nevezték. Ebben nem vagyok biztos, logika viszont lehet benne. Mindjárt meg is mutatom, hogy miért.

Dó- Bika :képjele a magyar hagyományban egy alma szerű jel.

A Bika a testiség jegyeként indul a Kosnak képjelével, középen, alulról, egy magból. Aztán fönt visszahajlik és testesül, az alma húsát létrehozva, majd újra fölfelé megy és itt jön a választás lehetősége! Újra és újra visszamegy, hogy testesítse önmagát, a testiséget túlhajszolva, vagy feléfelé indul az ég felé, a levélszárat indítva? Ezért alkalmas lehet keret, lefelé is és felfelé is indíthatja a sort. Ez a gyökércsakra, másnéven az emeber URAD-ALMA. (Amint a Mennyben, úgy a Földön is.) 

Ré- Mérleg

A Mérleg elsődleges feladata az egyensúly és ennek megteremtése valóban ennek a csakrának a feladata. A testi erőt és a lelki/szellemi erőt kell egyensúlyba hozni. Másnéven ez az ember LAKOD-ALMA. (A házasság abszolút Mérleg jegyhez tartozó tulajdonság, a lakodalom részben testi gyarapodás, evés, ivás - visszahat a dó-hoz, részben felfelé hat, mit "menny-egző", mindjárt látjuk, a Mi felé.)

Mi- Rák

A Rák az anyaság, a legnagyobb, önmagát is feláldozó szeretet jegye, és bizony pont itt vagyunk a méh-nél, a napfonatnál, a gyermekvállalásnál. Ez a nyári napforduló ideje, a legörömtelibb ideje az évnek. Ez az ember VIG-ALMA

Fá - Oroszlán

Az Oroszlán a jó királyáság jelölője, a nemesszívű, nagylelkű uralom jelölője. A szív csakra másnéven az ember FOGAD-ALMA. (Mi köti a királyt, hogy valóban jó király legyen? Az esküje, vagy másképpen...)


Szó - Bak

A Bak a megkötés jegye. A torok csakra másnéven az ember RIAD-ALMA. Nagyon fontos ennek jó működtetése. Ha a Bak itt jól működik, akkor "ne szólj..., nem fáj fejem". Itt nagyon könnyű hibázni, ami valós riadalmat kelthet az egészre nézve.

Lá - Halak

A Halak csillagképet ma félreértjük. Eleve, a csillagképről, mint halak kettőséről beszélünk, ami a halál közegét jelöli hagyományainkban. Csakhogy a csillagképnek van egy ma már "leválasztott" harmadik tagja is, és bizony ő az, aki a halálból képes feltámadni, ő Halak idejére küldött Megváltó!
Ez a harmadik(!) szem területe. Ennek megnyitásával juthatunk el a megváltó fénybe!Ez az ember HAT-ALMA.  És ha már szem és halak:

Ti - Nyilas

A Nyilas a szakrális uralom képviselete. A "Nagy jó", azaz Jupiter egyik otthona. (Épp a Halak a másik otthona.) Nincs miről beszélni, ez már az ember isteni UR-ALMA.

Szóval ezek azok az energiapályák, melyek működtetésében a hangok döntő segítséget adhatnak. Ezek tehát a gerincünk vonala mentén elhelyezkedő láthatatlan energiacsokrok. Azonban mindegyiknek van egy kivetülése, mely a test elülső felén érzékelhető! A csakráknak és kivetüléseiknek az egyensúlya adja a jó működést. Itt jönnek tehát iménti hangjaink párjai!

Dó-Di: Bikára a Skorpió, mely nem engedi a mocsárba ragadni Bikát (keleten a disznó jelöli), hanem kihúzza, méghozzá a világegyetem középpontja felé, a teremtés irányába!



Ré-Ri: Mérlegre Kos, ami a mérleg nyelvét felfelé, a jó oldal felé segíti, csakúgy, mint elébb.




Mi: a napfonat kivetülése ugyan az a minőség elől is, hiszen az anyaméh helye elől van, ezt a minőséget nincs hová, nincs miért korlátozni vagy segíteni




Fá-Fi: Oroszlánra Vízöntő, ami nem engedi a jót bezárkózni várába, hanem áradásra bírja




Szó-Szi: Bakra Szűz, ami a tisztán-szólást segíti a hallgatás ellenében.

Lá-Li: Halakra Ikrek, ami a megváltásnak célt ad, mert önmagunk megváltásánál előrébb való testvéreink megváltását elősegíteni.

Ti: A korona csakrának nincs elülső kivetülése, az kizárólat iTT van, ezt sem érdemes szabályozni.




"Lehet egy dal, vagy ritmus, vagy zaj, egy árva hang, egy jel.

a zene az kell, hogy ne vesszünk el, hogy mégse adjuk fel!

Mert a jó, a rossz csak szó, olyan ami sokszor változó,

de egy ismerős hang, az megmarad, máris érzed, hogy védve vagy,

a dal egy biztos hely!


A zene az kell, mert körülölel, és nem veszünk majd el.

Ha van elég szív, az sokat segít, már úgysem adjuk fel."

Sára és Sebestyén január 19- 20.

Válaszút, lefelé, vagy felfelé?

Ki volt az első ismert Sára? A zsidó nép első ősanyja, Ábrahám féltestvére és egyben felesége, aki hosszas meddőség, és két hárembe kerülés (ám onnan érintetlenül menekvés) után fogan meg, ám foganását jelző angyali üdvözletet kineveti, csak mikor bizonyossá válik, akkor hiszi el. Jól azonosítható héber mintát követő életútja volt, szinte olvasni is rossz a magyar léleknek. Akit érdekel, itt elolvashatja. 

A sár a duális világban, csakúgy mint minden két irányba ragozható ki. Vagy nagyon negatív, lehúzó, mélybe fojtó, vagy arannyá nemesedő. Hát ennél a "választóvíznél" vagyunk most. Utat kell választani (ismét, mint még annyiszor az évkörön.) Felfelé, lefelé, vagy tovább elmismásolva a kérdést, eloldalogva haladunk tovább. 

Nézzük lefelé és felfelé, sár, mint névszó (és ige is néhol):...sír,  szár, szer, szór, szól szír(!), szőr, szűr (cifra is lehet)... 

Ha valami száraz, akkor ott az élet minősége nagyon alacsony. Hiányzik belőle a víz elem. Száraz, akkor meddőség felé hajlik... ám ha sárlik (pl. a ló), akkor nedvesedik... az élet befogadásának igénye ugrásszerűen megemelkedik. Ám még itt is két választás van, vagy az érzéki örömök pocsolyájában dagonyázik majd, vagy a szer-etet, sőt a szer-elem útján a legmagasabbra emelkedik. 

Végletes idő ez a nap. Elsősorban a női minőség aktív, de nem kizárólagosan. Az előző napokban a párosítás volt a cél, piros tüzet rakott a páros... és most lehet a szeretet útján a magasba emelkedni az egység felé, vagy a szerelem útján a teremtő Isten felé. 

Sárból sárlás útján szár indul, amit a szer-etet, ami nől, akár a szőr, ami szűr ég és föld között (szűr=templom), ami szól , azaz igével teremt, szór, azaz terjeszti az igét. 

Érdekes kalandozást tehetünk a rovás világában:

Saját elméletem szerint az S változatai a profilból való folyamatok megjelenítői, míg a Sz a felülnézeti nézőpont. 

AS  - mint ág-as képes alulról támasza lenni a szárnak

ES - feles-ég, a másik fele párja

Férfi és nő között ez, az ES a házasság szintje (mint háztető, sátor, kemence = élettér rajzolódik elénk). 

Ha az SZ- t nézzük, akkor ez egy terméketlen, "egysíkú", száraz állapot... de ha kettőződik, amiről szóltak az előző napjaink, akkor I-ből akár X-is lehet és máris a teremtő képletnél vagyunk, a B-betűnél, ami magot hord, mint bab, baba.... ami életre kelhet ha a Ty, az atyai minőség megindítja az élet forgását... 

Így jutunk el Sebestyénhez, és valóban, másnap az ő neve áll a kalendáriumban. Tehát a tegnapi irány ma valósággá válik, méghozzá rohamos gyorsasággal.

Sebestyénnek a magyarországi, dányi legendái szerint törökök/tatárok ellen viseltetett bátran, akik ezért ló után kötötték (Nyilas) és vonszolva végezték ki. Van, hol egy fa tetejéről figyeli az ellenséget (a fa/Tejút is a Nyilas lábánál ered). Nyugati legendáiban karóhoz kötözik (ez is Nyilas szimbólum) és halálra nyilazzák.  A Nyilas csillagkép irányába Tejút  középpontja felé látunk, ez a földreszületés iránya, a teremtő irány, ezt hordozza nevében is Sebestyén. 

Új év, István, János, Tamás

A téli napforduló... az év kezdete. A fény újjászületésével indul az új év, mely a legnagyobb ünnep a teremtett világban. Aztán Ádám és Éva napján, Jézus születése napján az emberi lét újjászületése valósul meg. December 25-én a család egysége, szövetsége valósul meg. Az anyag statikus állapotba rendeződve vár. 26-val mozgásba lendül. 26-a István napja. A nyári napforduló előtti három nap Nimród koronázásának ünnepe. A vele szemközti ünnep ez az István nap. Azaz a korona itt is szerepet kell játsszon. István (mely név koronát jelent) által megjelenik a korona, s másnap működni kezd Jánosi minőség. 

Milyen ekkor ez a minőség? János a nép fia, aki elindul fölfelé az égigérő fán. Valahogy így.

János az égi kapun át indul el fölfelé a tejútra az életfára, s mire felér maga elpusztul, de sokkalta erősebben születik újra... általában elnyeri a királylányt, s a fele királyságot is.

István mozgósít (ez a regölés kezdőnapja), János programot ad... ő a szeretett tanítvány. A szeretetet viszi végig az életfán. János jányos. Miért? Mert még nincs testesült férfi minőség, a férfi is nőies lelkiségű.

János napi köszöntő részlete:

Míg fenn lesz az égen 

Csillagod abroncsa, 

Az Isten áldását 

Mindenkor rád ontsa!

Melyik lehet János csillaga? Talán a Vénusz.

János után megjelenik a racionális - kissé hitetlenkedő - Tamás képében 39-én. Hogy jön ide? Ehhez már kell a korona képe:

A korona abroncson János a függőleges kereszten mozog. Az égi kapun át indul... a teremtő képén át, majd Jakabon át,  harmadjára Tamásban tér vissza. Ő az új esély.  (Pl. Jónás, aki el akart menekülni az Úr küldetése elől, 3 napig volt a hal(ál)ban, s onnan imával megerősödvén tért vissza, s immár vállalta az úr akaratát. Ezért kell János után Tamásnak eljönnie. Mert ha János nem tudna végigmenni a fán, akkor leesik... de visszatérhet Tamásban, aki immár

(Sosem egy konkrét személyről van szó, hanem a névhez kötődő életfeladatokról. A János név egy sűrítménye János apostol, Keresztelő Szent János, de Jónás próféta létezésének is.)



János (dec 27) által működni kezd, 29-én Tamás napján is...



Másképpen szólva:

Estebán! Este van, setét este. Angyalt láttam nem is messze. Glória! Koszorú ragyogott fején… vagy korona? Fény áradt felém… felfelé mutata. Este van, van a fény, Isten egy, egyben van ő és vagyok én. Isten van, István! Tenmagad vagy a fény, glória ragyog ősök fején. Isten apám! A legnagyobb kegyelem, hogy magyarul szóla szám! Uram Atyám! Megnyitád felettünk az ég kapuját karácsonynak áldott napján, s fiad után hozzánk küldted apánk, Istvánt. Isten van. Isten fény. Esti fény. Fénykorona a világ setét éjjelén!

Volt egyszer egy szegény ember, annak három fia. A legkisebbet Jánosnak hívták. Aztán jön egy hívó szó, egy lehetőség... ami legalább egy szép feleséget, fél királyságot ígér. És János elindul azon az úton, melyen előtte mindenki elbukott. Csak a jó szíve vezeti, de míg az vezeti, addig "jó tett helyébe"... és a jó vele van. A lehetetlent is teljesíti, megmássza az égig érő fát és elnyeri méltó jutalmát.

János itt indul útnak, az évkör alsó élén, itt mászik fel az életfára, Tejút-ágra. A fa tetején Szent Iván várja, a nyári napforduló... ahol a kis Jánosból előjön Keresztelő Szent János, s eléri a szakrális uralom legmagasabb csúcsát mikor azt mondja: “Néki növekedni kell, nékem pedig alászállanom”...

Minden férfiban van egy János, aki egyszerű és tiszta, jószívű és jószándékú, talán nem is erős, inkább "lyányos". Ha megtaláljuk őt idebenn, akkor miénk lehet az a fele királyság!

Kedves férfitársaim, ideje elindulni szerencsét próbálni!

Bak - asztrológia hagyomány