Szinte tökéletes ismétlése az előzőeknek. P R gyök a pír, a parázs, a tűzhöz kötődő legtökéletesebb kezdet.
Az ókeresztény Piroskát, aki hű hitéhez, előbb oroszlánok elé vettetik, majd máglyára küldik (Oroszlán, Kos), végül fejét (szellemiségét) vettetik.
Szent László leánya, Piroska, Szent Irén néven a bizánci ortodox vallás legnevesebb női szentje, akinek szívében a parázs igen erősen lobogott.
A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, fejükre, ezzel jelezték, hogy még ebben az évben férjhez igyekeznek menni. Azt tartották ugyanis, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy. De ugye azt is tudjuk, hogy a "farsangi legények, piros nadrágban járnak...".
A piros tehát párosít is. Párosít, mozgósít, az élet továbbvitelére serkent. Mintha itt, ezen a ponton el lehetne bukni enélkül! Ne feledjük, a Vízöntő dekanátusai az Ikrek és a Mérleg. Mindkét jegy a párosságról szól.
MargitJanuár 17.
IV. Béla királyunk lányának is igen itt a helye: "Hetet tart vala az konyhán, főz vala az szororoknak, fazekat mos vala, tálakat mos vala, az halakat megfaragja (lepikkelyezi) nagy hidegségnek idején, úgyhogy az nagy jeges víznek hidegségétől ez gyenge szűznek az ő kezének bőre meghasadoz vala és a vér kijő vala az ő kezéből, és némikoron bekötik vala az ő kezét az ő nagy fájdalmáért."
Haláláról így írnak: "...meggyullada ez méltóságos szűz az mennyei jegyesnek szerelmében: kit kéván vala, kit szolgál vala, kit mindeneknek felette szeret vala, kinek szerelméért mind atyját, anyját és ez világi országnak birodalmát elhagyta vala. Az ő ártatlan lelkét, szentséges, méltóságos lelkét ajánlván az ő Teremtőjének, az ő édességes, kévánatos jegyesének, elnyugovék az Úrban.''
Skóciai Szent Margit, István királyunk unokája volt: Skócia népe hálás szeretettel tisztelte Margit királynét, aki templomokat és kolostorokat építtetett, és minden nyomorúságos szenvedőn segített. Az irgalmasság tetteinek gyakorlásával emléket állított az emberek szívében.
Két férfi és két női minőség mutatkozik itt a vízöntőben, testvérként. Tüzet gyújtanak szívükben, a legmélyebb Istenszeretet tüzét. Ebben az időszakban és ebben korszakban a Vízöntő határán csak az Ikrek típusú, Rák küldetést (a másikért való önkéntes áldozathozatal) vállaló ember maradhat meg az Isten útján! Legyen így!
Zsuzsanna már a Halak (holdháza a madár, páva) időszakának hírnöke, közvetlen előjele a Mátyással betetőződő igazságosság megjelenésének.
Miért?
Zsuzsanna napkor megszólalnak a madarak. A madár lélekszimbólum. Hogy lehet lélekből legigazabban szólni? Énekelve, nem? A pacsírta kiemelt szerepet kap, ha magasan repül jó idő, ha alacsonyan, hideg idő várható, ha énekel, ha nem... A pacsírta az énekéről legismertebb. Emlékeztek az énekkel kapcsolatos bejegyzésre, ahol a test energiacsokrait vettük sorra, miként képes "összhangba" kerülni az ember? Ezt az egészségbeni magasságot itt bizony el lehet érni. Erre biztatják a kisgyermeket is:
"Hinta, hinta, palinta, Szépen szól a pacsirta. Lökd meg pajtás a hintát! Érjük el a pacsirtát!"
A pacsírta rendkívül magas hangon énekel. Ha ezen a szintre képesek vagyunk hangolódni, akkor jön a tavasz... és "jó időnk" lesz.
Zsuzsanna és az ének általi harmónia tehát elválaszthatatlan egymástól. A "zsuzs" gyök hangalaki párja a "szusz". Mi a szusz? A légzéssel áradó energia. Keleten pontosabban megmaradt szerepe: Sushumna nadi – szusumná nádí: a gerincoszlopban lévő központi csatorna. Pont erről szólt a korábbi bejegyzésünk...
(Megjegyzem, hogy a névben rejlő Anna-ság, csakúgy mint a pár nappal korábbi Julianna esetében a nagyboldogasszonyi szerepkört rejti magában. Az "első" anyaság. Ő rendeződik, hogy gyermeke Máriai minőségben képes legyen Istenfiút szülni.)
Hogy mennyire összetartozik az ének és Zsuzsanna, mi sem bizonyítja jobban, mint a ma újra népszerű névnapi köszöntő ének, melytől szebbet sosem hallottam. Eredetileg ez Zsuzsanna napi köszöntő volt:
1. Sok Zsuzsanna napakat vigan elérhesd
Napjaidat számlálni ne légyen terhes.
Az ég harmatja szívedet újítja,
Áldások árja házod elborítja.
2. Te néked minden öröm hótig adassék,
A mellett semmi bánot ne barátkozzék.
Légyen éltednek virágja mind kinyílt,
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.
3. Véglen az egek várát nyilván szemlélhesd,
Ott aztán az életet jobbal cserélhesd.
Az Úr a boldog életben részt adjon,
A szentek serge körébe fogadjon, fogadjon.
Az előző napokban végig "lélektájékon" voltunk, itt is a szív körül forognak az áldások. Azonban e napon megjelenik a szellemiség is, és nem is akármilyen minőségben. Az "igazság" alulról, a legmélyebbről tör fel.
Zsuzsanna-játékot, a nagyböjtben házról házra járva adták elő a helybeli református gyerekek az 1870-es években. Ebben a darabban szerepelt Zsuzsanna, Zsuzsanna férje, a két öregember, akik fürdés közben meglesték és hamisan bevádolták, hogy egy fiatalemberrel enyeleg, valamint a „bíró”, a „hajdú” és a „község”.A dramatikus játék utolsó verse, melyben a Zsuzsannát hamisan vádoló véneket elítélik, így szól:
Ejnye gonosz, de jól tudtál most hazudni.
Az első azt mondta, hogy lentikus alatt
Látta, amely alól egy ifjú elszalatt.
Hát te tölgyfa alatt? Bezzeg hazudtatok,
De szépen sül a bün, a gonoszok, reátok!
Az urnak angyala ma ketté vág téged.
Aki másra kented istentelenséged.
{7-125.} Meghaltok mindketten, kik sok bünt tettetek,
A nép ma bizonyság lesz ma ti ellenetek!
Soknak tisztaságát már megrontottátok,
De ezt kivallani nem merték reátok.
A szép Zsuzsannát is bünre kísztettétek,
De mint hüséges párt meg nem szédítétek;
És hogy ki ne sülne reátok a vétek,
E nagy gyalázatba azért kevertétek!
A kösség feleljen, mit csináljunk vélek
Ugy-é hogy meghaljon e két gonosz lélek?
A község szól: Haljon meg, haljon meg mindkettő erővel,
Verjük agyon őket száz meg ezer kővel.
(Penavin 1988: 61)
Kemény az ítélet a Vízöntő és a Halak összemosott vízében. A Halak a halál ideje, és még jelen van Szaturnusz is. Tehát az a csodás összhang, ami itt elérhető, az bizony csak egy nagyon keskeny ösvényen át található meg, a közeg rendkívül veszélyes, mondhatni halálos. De hinni kell, remélni és szeretni, mert az igazság a halálból is képes feltámadni. MINDIG az igazságosság győz!
Bálint miképpen kapcsolódik a korábban tárgyalt szüzekhez, kik a lélekből való kiáradás szentjei voltak? Úgy, hogy Bálinthoz elsősorban a lelkibajok, illetve szédülés esetén imádkoztak. Van köze a szerelemhez? Ha nem is úgy, mint ma éltetik, de nagyon is van! Hiszen a szerelem működéi területén járunk!
Ne feledjük, hogy a Vízöntő és Halak jegy egy rendkívül kiélezett helyzetben tart minket, ahol a túlélést nem a higgadt szellemiség, hanem a "nagylelkűség", a lélekből fakadó odaadás biztosítja. A szerelem célja pedig a teremtés továbbvitele. Ha megnézzük a korábbi bejegyzésekben, hogy rovással írva a Bálintot milyen jeleket kapunk, csupa a teremtéshez kötődő jelet találunk.
Bálint böjthatáron van, cibere vajda és konc király küzdelmének határán. Bál/bél-int. A testi /hasi szintről most át kell vinni az irányítást a mellkasba, a lélek működési területére.
"Mindszenten akár van, akár nincs hó ezen a napon, csíkot söprenek, vagyis utat vágnak az udvar olyan részén, ahová nem fér oda az aprójószág, de az ég madarai igen. Ide mindenféle gabonaszemet, aszaltgyümölcsöt szórnak számukra." Az ég madarai lélekszimbólumok, bizony most őket kell táplálni, nem pedig a test táplálékának szánt baromfit. "Hangonyban úgy vélik, ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok, ez már a tavaszt jelenti." A Galamb a lelkiség első számú madárszimbóluma... és egyébként a Bika jegy második Holdháza, (a pünkösdi lélekjelenlét időszaka).
Julianna, február 16.
Dorottya párja. Ha Dorottya szorítja, ő tágítja. Ha nem a testiség szintjén keresgélünk csalfa mosollyal arcunkon, akkor eszünkbe juthat egy szólás: összeszorul a szívem. Ez a lélek folyton ki van téve a szorításnak, nyomásnak... ha a nagy kőre gondolunk. (Ha már kő, akkor Szaturnusz-Halak).
Tehát, ha a lélek terén Dorottya még nem tudott felszabadulni, Bálint után Julianna majd segít.
Amíg Veronika tulajdonságot, cselekményt jelöl, addig Ágota, Dorottya állapotot. Konkrét személyek, "szüzek", akik mártírságát legendájuk őrzött meg. A szokásos kegyetlenségek közül egyet ki kell emelnünk. Ágota melleit kínzása közben szétroncsolták, levágták, ám Szent Péter meggyógyította eredeti szépségére.
Ágota a Tejút erőket indítja itt be. Ne feledjük, a gyermek Jézus, itt szoptatós baba még, akit a tejút önzetlen szeretetenergiái táplálnak. Hány évig szoptatja Fehérlófiát anyja? 2x7, közben a "fára" küldi, próba gyanánt. Vagyis a tej a hetessége folytán a mozgósító, a növekvésre serkentő erő. A fehérsége révén a fény közvetítője.
Idevág a farsangi dalocska egyik sora is:
Ből, ből, ből, három nagy keszkenőből.
Mind asszonyok, mind lányok
Elöl bögyöt csinálnak
Ből, ből, ből, három nagy keszkenőből.
Jöhet a "miért" kérdés? Miért 3 nagy keszkenőből? Miért nem praktikusabb 2-ből? Mit szimbolizál a 3 keszkenő? Ehhez egy másik népdalt kell segítségül hívnunk.
Három piros kendőt veszek,
Ha felveszem, piros leszek, ájna...
Piros leszek, mint a rózsa,
Rám illik a babám csókja, ájna...
Három fehér kendőt veszek,
Ha felveszem, fehér leszek, ájna...
Fehér leszek, mint a hattyú,
Nem ölel meg minden fattyú, ájna...
Három sárga kendőt veszek,
Ha felveszem, sárga leszek, ájna...
Sárga leszek, mint a halál,
Elrepülök, mint a madár, ájna...
Három tarka kendőt veszek,
Ha felveszem, tarka leszek,
Tarka leszek, mint a világ,
A síromon nőjön virág.
Test-lélek-szellem működését kívánja befolyásolni a leány, a vágyainak adva hangot. "Elkendőzi" a valós állapotát, s a magára vett kendőkkel öltözteti magát pirosba, az izzó fiatalság állapotába, ahol a Marsikus erők vezetik, mind szellemileg, mind lelkileg (rózsa), mind testileg (csók). Aztán megtisztul, Holddá válik, visszatükrözi Nap férjének ragyogását, tejút erőkkel táplálkozik (hattyú - mint egyik Tejút-ág) és lemond a tisztátlan testiségről. Majd "Napba öltözik" és elrepül... így jut vissza az egységbe, a tarkaságba, ahonnan új virág-világ indulhat növekedésnek.
A női létnek földi keretek között 3-as szerepköre van (a negyedik már túlmutat ezen). Ezért kell három keszkenőből csinálni az "ágotai" bögyöt, merthogy a lányok itt asszonyi életutat varázsolnak maguknak. Nyilván ők maguk lányságát tekintve, a testiség piros színű kendőjét választanák, hiszen "a farsangi diákok" is "piros nadárgban járnak".
Végzetül érdemes hangsúlyozni, hogy az ágotai szerepkör a mégsem elsősorban test, hanem a lélek (mell) működési területén valósul meg, méghozza annak "tüzesítésével" pirossá tételével. De mi van Dorottyával?
Elég hasonló a legendája, de van benne egy csodás esemény. A teljesség igénye nélkül:
"..Miután továbbra sem engedett hitéből, sőt, azt állította, hogy Krisztus kertjében szokott rózsát és almát szedni, kínzói vasgerebennel szaggatták húsát. Ezek után bíró elé hurcolták, aki halálra ítélte. Elítélője gúnyosan azt kérte tőle, hogy égi jegyesétől küldessen néki azokból a rózsákból, almákból. ...csoda történt: egy égi gyermekküldönc jelent meg a bíró előtt egy virágokkal és gyümölcsökkel teli kosárral. Ez a jelenet olyan nagy hatást gyakorolt Dorottya bírájára, hogy ő is felvette Jézus hitét."
A rózsa, csakúgy mint fentebb, a lélek szimbóluma. Az alma a test-lélek-szellem hármasságát jelöli, piros színével csakúgy a tavaszi, megifjodó természeti erőket mutatja, csakúgy, mint a gyermek, ki nemcsak ifjú (Vízöntő harmadik holdháza), hanem egyben Szűz is.
Tehát Gyertyaszentelő Boldogasszonnyal egy ív végére értünk, Veronika nappal pedig egy új ívet kezdtünk, ami már a jövőbe mutat. Ez az ív elsősorban a lelkiségből fakad (Veronikánál a "jövőbe"-látás képessége révén - szem, mint a lélek tükre), de a testi megújulást vetíti előre, varázsolja.
Végezetül az "időjóslás": "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Egyre inkább azt érzem, hogy ez valóban időjóslás, de nem időjárás-jóslás. Julianna napjára, február 16-ra, talán rá is jövünk, miért.
"Egy Veronika nevű hölgy megsajnálta utolsó útján a saját majdani keresztjét vivő Jézus Krisztust, aki már éppen eleget szenvedett, mielőtt a keresztre feszítették volna. Az utcán korbáccsal hajtott, vérző ember látványa megindította a nőt, és amikor a menet odaért melléje, Krisztus térdre rogyott. Veronika a kendőjét Jézus arcára szorította, hogy felitassa verejtékét és vérét. Így került volna a kendőre az egyetlen fennmaradt és hiteles arckép Krisztusról (ne feledjük, hogy a nem kevésbé híres torinói lepel már a halott Krisztus alakját és arcát őrzi).Egy fontos különbség: míg a torinói leplen érthető módon Krisztus szeme csukva van, hisz nem élt már, mire a lepelbe került –, addig az eredeti Veronika-kendőn az élő Krisztus nyitott szemmel néz ránk."
Veronika napjának miértjét sem igazán értetnénk meg a hagyományainkban egészen sokáig fennmaradt szokások segítsége nélkül. E napon az asszonyok tojásfehérjét csorgattak a gyermek mosdóvizébe, s ezzel mosták meg arcukat, hogy mindig szép, fiatalok maradjanak.
Az eddigiek értelmében van valami ötletetek a miért-re?
A megoldás itt is, mint előző napokban mindig a Vízöntő-paradoxon. Még elvileg a Bak időszakában járunk, de a Vízöntő áthatja ezt, mondhatni ráfolyik. Ez egy időszakadékot hoz létre, amint át érezhetővé válik a szemközti Szűz hatás. Az ábra:
Tehát előttünk a tojás.Az időszakadékon át a Szűz hatása érvényesül, csakúgy mint a Balázs napi medvénél. Írtam, hogy a nyárvégi "kétasszony" közti tojás karácsonyig eláll... nos itt ezt a képességét a vízöntő vizében kamatoztatja, de ez nem hat mindenkire, csak a "szüzekre", azaz a gyerekekre.
A Veronika kendő ebben az értelmezésben egy Szűz számára hátrahagyott lenyomat, egy tükröződés, amin a nyitott szemű "világ világossága" néz le ránk. A szenvedéslenyomat itt a Vízöntőben a szaturnuszi jelenlétet mutatja.
A tisztánlátás, az időtlen jövőbe tekintés, a fátylak lehullása... mind e nap lehetősége.
Mária és édesanyja, Anna, bemutatja a kis Jézust a templomban, ahol Simeon a gyermeket a világ világosságának nevezi. Jézus születése után vagyunk 40 nappal, Mária szülés utáni "tisztulásának" idején.
Az eddigi ünnepnapok értelmezése után, nagyon is időszerű eme történés. Sokat nem is magyarázom, hiszen szó volt a kettős anyaságról, amely világra hozza a kettős atyai minőségből a Fiút, s immár a világ előtt is bemutatja, ahol bizonyosságot nyer az Atyától való tiszta minősége.
Ha egyetlen jelbe akarnám e kettős anyai és atyai minőséget sűríteni, így könnyen megtehetném:
Milyen betű ez? Bizony, a GY betű.
Ha az anya lánya vagy az atya fia köteléket akarnám megjeleníteni, azt így látványosan tehetném:
Ez bizony a R betű.
És aminek mindezt köszönhetjük, a teremtő forgás, a Ty betű:
Össze is olvashatjuk: Gy R Ty
A teremtett világ eddigi történéseinek folyamatábrája, aminek szimbóluma a gyertya. Úgy gondolom, hogy az általános nézet, miszerint Krisztus szimbóluma a gyertya, a leegyszerűsítése a dolgoknak. Láthatjátok, hogy hány összetevője van a folyamatnak, míg megszületik a világ világossága! Egy négy elemű rendszer negyedik eleme lehet ez a fényesség.
Az anyai áldozat beérésnek is az ünnepe ez, vagyis nem csupán a gyermeket, hanem a női minőséget is megszenteljük ilyenkor. Nemcsoda, ha a szentelt gyertya leginkább a várandós nők, és egyáltalán a nők mágikus eszköze volt. Ez az anyai áldozatuk jelképe, a nő erejének a jelképe is egyben.
A családi tűzhely tüzének eloltása és újragyújtása is szokás volt e napon. A kemence, kályha, női minőség, az anyaméh szimbóluma. Egyszer körbeért a "rend".
Kijön a medve, vagy nem jön ki?
Szinte minden értelmezés szerint a tél hosszúságát, a húsvét közelségét mérték ezzel a kérdéssel. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a medvének nem nappal, hanem éjjel kellene megnéznie az
árnyékát, kiderítendő, telihold van-e vagy sem. Az időjóslásnak, legalábbis naptári
vonatkozásban, csak így van értelme. Ha ugyanis gyertyaszentelőkor telihold
van, messze esik a
húsvét. Ha újhold lévén, az orráig sem lát a mackó, hamarost itt van, március
22- én, a csillagászati tavasz beköszöntekor. Logikus, de nem kedvelem a "szokásromlást", mint magyarázatot. Ha a feltételezés igaz is, miért pont a medve nézi meg?
A medve a Szűz csillagkép második holdháza. A Szűzzel szemben a Halak csillagkép van, ami annyit tesz, hogy a Halak testiséghez, Szűz szellemiség társul. A barlang ez esetben az a kozmikus csatorna, ami a két csillagképet összeköti. Ez a "haláltengely", ahogyan Pap Gábor nevezi, a Szűz csillagkép mögötti szuperhalmaz rendkívül erős energiaelvonó hatása miatt.
Ám a Szűz első holdháza a macska/nyúl, miért a medve jön el? Azért, mert a túloldalon épp a tükörképét látjuk, azaz a visszafelé indulva a medvével kezdődik a Szűz. Tehát ahogy a közmondás mondja: "Nyulat kerget és medvére talál." (Egyébként a Nyúl is megjelent, emlékezzünk csak Mária menyegzőjére.)
(Érdekesség: a farsangi időszak jellegzetes alakoskodása a medvetáncoltatás. Erre vonatkozólag számos dal, szerepjáték szövege fennmaradt. Ezek témájuk szerint a medve elfogásáról táncolni tanításáról szólnak, amiben a medve "nem sok kedvét leli". Az évkörön a tánc melyik jegyek sajátossága? Kik szoktak legtöbbet táncolni a való életben? Igen, a szüzek. Hol lehet megfogni a medvét? Testiségében, a Szűzben legyőzhető, táncra betörhető? Aligha. Ebben az időben viszont kölykedzik, és csak így, kölyök kortól fogva tartva lehet táncra tanítani. Persze, hogy jobb lenne neki a barlangban. Jegyezzük ezt meg: kis medve! Az alakoskodásnak lehetett része a herélés is... de miért?! Mi ez, ha nem a szűzi minőség hangsúlyozása. Ha itt elfogják a szüzet, az szűz is marad...)
Tehát a medve, a Szűz képviselete ebből a barlangból jön elő, hogy megnézze "árnyékát". Önmagának a sötét vetületét ha meglátja, akkor még hosszú lesz a tél, és messze a "feltámadás".
De hiszen még csak a Vízöntőben vagyunk, annak is épp csak a közepe felé indulunk. Igen. Pontosan ez ad lehetőséget minderre! Itt lép érvénybe ugyanis a Vízöntő paradoxon. Ennek lényege nagyon röviden, hogy a Vízöntő mind térben, mind időben ráfolyik a két szomszédos jegyre (Bak,Halak) és mintegy idővákuumot hoz létre a Vízöntő közepén... (ennek következtében a túlfélen az Oroszlán és a Szűz között pedig megnyúlik az idő - ez a két Boldogasszony közének mágikus ideje, ahol pl. érdemes eltenni a tyúktojást, mert az egész karácsonyig eláll! Miért a tojás? Nézzétek csak meg e folyamat ábráját!)
Tehát ebben az időszakadékban nem a testi világ szintjén kell tájékozódnunk, hanem a lelki, méginkább a szellemi világ szintjén, és bizony előre nézhetünk az időben! Épp ezt teszi a Szűz szellemiség is.
Nem annyira a mackókat érdemes tehát figyelnie a nőknek ebben az időben, hanem kicsit elmélyülve, elhagyva ezt a teret és időt, önmaguk belső valóját. Ha ott meglátják árnyékukat, akkor bizony türelemmel kell várniuk a "Fiú"-ra, aki képes lesz kivilágosítani a belső árnyékot. (Még képletesebben, ha ebben az állapotban a testiségen nem tud áthatolni a fény, a lélek nem tud táplálkozni belőle.)
Belemagyarázásnak tűnik? Tudjátok hogy hívták régen a Kis medve (kis göncöl) csillagképet? Nagyasszony társzekere. A Sarkcsillagot, fő csillagát, mely körül látszólag az egész északi égbolt forog, Nagyboldogasszony csillagának. Így találjátok meg az égen:
Tehát a középpontban az anyai minőség áll. Szeretnétek látni, hogy a Nagyboldogasszony körül, miként jelenik meg minden éjjel az atyai minőség? Hogyan valósul meg újra és újra a Szűzanya és a Teremtő Atya násza? Hát így:
Csodálatos világban élünk, nem? Mindent megkaptunk, nem kell már egyéb, csak hit, remény és szeretet. De legfőbb a szeretet! Isten áldjon mindnyájunkat!
Pál átfordult... s az élet a Vízöntőben a helyére, a burokba került. Került? Került vagy ott termett? Mit jelent "bekerülni"? Hiszen ha valaki kerül, akkor valaminek a határát járja körbe. De hogy lehet ezen a körön belülre jutni? Ha valaki bekerül, akkor tudjuk a módját, hogyan teszi ezt? Nem, egyszer csak ott termett! De mi az, hogy ott termett? :-) Értitek, hogy a teremtés Isten által van, az ige által most is... és mindig. Aki a körbe kerül valahogyan, az a középen van. Köre embereknek is lehet, egy nemzetnek is van köre, s annak közepén ki áll? A király. Vagy Károly?
Milyen ez a köz?
A Szűz Köze még nem burok, de ha a teRemtővel kötésbe KERÜL, akkor a LyuK életadó burok Kapuja lesz... ez a termékeny állapot a királyi állapot. A király Isten által maga is áldott állapotban van! A király ebben az állapotban háromszor kerüli meg országát, míg köz-épre nem kerül. A király nemes és nemző, felKaRoLja a rászorulókat, karját hajlítva nyújt segítő jobbot. Nem jót, jobbot. A király fején ott a KoRoNa. A Kárpátok körül fenn ragyog.
Kar,kár, ker(ül) kér, kir(ály), kor, kór, kör, ku'r, kűr... elég jelentőségteljes egy gyök, nem? Érdemes eljátszani a gondolattal. miért az ének-kar, vagyis kór-us? Éneklő emberek köre? Áldott állapot?
A K-G csoportazonosság érdekessége, hogy a GuR- is a GöRbülethez tartozik, hiszen GuRul, GöRdül, leGörög... de mindezt mondhatnánk úgy is: KaRuL
Végezetül térjünk vissza oda, hogyan kerül valaki a kör kerületéről középre. Vagy be-kerül, vagy ott terem. Egyik teremtési pillanat az időbéliségben (kor), másik a térbeliségben (terem) van jelen. Az Év térbeli vetülete az ív, a körnek íve. A királyi várban a középpont, ahol a királyt találjuk a terem. Térnek és időnek középpontja tehát maga a Teremtő.
Beszúrom segédábraként ezt a táblázatot, használjátok sokat!